Dráma óra
Karsai tanárnő: 
Vicces, hogy ide nézek, és onnan jön a hang. Ez ilyen Dolby Surround hatás.

Jude, Marci, Iván:
Luke, je suis ton papa!
Luke, én vagyok az apád!
Luke, ich bien dien father!

Ének óra
Krasznai tanár úr bemutatja a Madárka, madárka című magyar népdalt.
Míra: 
Úristen!
Krasznai tanár úr:
Mi van, nem tetszik?

Krasznai Tanár Úr:
Kicsit szúrkálósabban énekeljétek! Gondoljátok magatokat a legény helyébe, és csípjétek meg a lány fenekét. 
Nézhetjük ilyen tekintetben a szöveget, is. Ha már a legény ennyire odavan a lányért, inkább ne gondoljunk csak bele miért szakadt az inge.

Krasznai tanár úr:
A leheletetekből jöjjön ki eza friss tavaszi szívárvány

Bakfark Bálint képe megy körbe, tanár úr szerint a lányok fintorognak a kinézte miatt...
Kransznai tanár úr:
Jól van, hát nem lehetett mindenki Old Spice tenyészbika!

Krasznai tanár úr:
-És kis az, aki Bakfark Bálint műveit feldolgozta? Benkő Dániel.....
(Osztály röhög)
Krasznai tanár úr:
-Mi ez a nagy derültség?
Marci:
-Hogy többet látják a bakfarkát....

Művészeti sáv - Média
Dancs tanár úr:
Ha valaki fontos, akkor fontos. Ha valaki fontos, akkor
férfi. Látják? Nincsenek nők.
(A film tovább megy)
Ja, de. Itt jönnek
integetni. Ők mindig csak arra kellenek. Mert ugye a nők erre valók. Gépi
erő helyett kézzel betolják.

Egy régi némafilmet nézünk, ahol fontos az arcjáték. A szerencsétlen nőt
épp lefejezni készülnek.
Dancs tanárúr:
Lefejezik a nőt. Ha jól megfigyeljük ez egy másik
cselekményszál, és a harmadik……….milyen feje van!

Dancs tanárúr:
Jules Verne vagy Verne Gyula. Bár nem értem, mert egy szót
se tudott magyarul. Ja, Kolombusz se Kristóf ám, de mindegy.