FÖLDTÖRTÉNET

1, Földrajzi burkok

·         Föld korát 4,6 milliárd évvel ezelőtti kialakulásától számítjuk

·         geoszférák kölcsönhatása (földrajzi burkok egymásra való hatása)
-> litoszféra   4,2 md év
-> atmoszféra (őslégkör)
     kicsapódik a vízgőz
-> hidroszféra   3,5 md
     párnaláva maradt fenn, ami kizárólag vízben keletkezik
-> bioszféra
a víz védelmére alapozva alakul ki

2, A földtörténet korbeosztása

A földtörténetben ősidőről, előidőről, óidőről, középidőről és újidőről beszélünk.  Az időkön belül időszakokat, azokon belül korokat, azok részeiként pedig korszakokat különböztetünk meg.

a)       Ősidő és az ősmasszívumok (ősföldek) képződése

-> a legkorábbi előidei hegységek maradványa, a legkorábban megszilárdult kéregmaradványok
- > minden kontinens magjában megtalálható
Kanadai pajzs, Guyanai és Brazil ősföld, Afrika, Arab és Dekkán ősföld, Dél-kínai és Balti ősföld, Antarktiszi ősföld
- > fedett ősföld: üledék borítja, üledékes ásványkincseket bányásznak rajta
- > fedetlen ősföld: a magmakamráig lepusztult és nem rakódott rá más üledék, csak gránit
- > az ősföldek nem gyűrődnek, csak vetődnek ( vízesések)
- > az első életnyomok, sztromatolitok – 2,9 milliárd éve

b)       Óidő (Paleozoikum) 590-235

- > időszakok az óidőben: kambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon, perm
- > két hegységképződési mozgás: kaledóniai (szilur) és a variszkuszi (devon)

Kaledóniai-hegységképződés
a Kanadai és a Balti pajzs ütközik
ma: Írország, Skócia, Svédország, Kelet-Grönland, Appalache

Variszkuszi-hegységképződés
az összefort Kanadai és Balti pajzs ütközik a Gondvana-val               (laurencium)
*gondvana: egységes, nagy déli földrész, ami magában foglalja: Afrika, Dél-Amerika, Arab, India, Antarktisz

Pennine
Francia-középhegység
Német-középhegység (Fr. Vogézek, Né. Schwarzwald)
Ardennek (Belgium)
Érchegység (Cseh-Német határ)
Szudéták (Cseh-Lengyel határ)
Szlovák Érchegység
Velencei-hegység (gránit)
Rodope (Bulgária)
Nagy Vízválasztó hg. (Ausztrália)
Drakensburg (Fokváros környéke)

Az óidő végére az összes kontinens összekapcsolódott és létrejött a Pangea.

Kambrium
- > élet csak a tengerekben van: puhatestűek, trilobiták

Silur
- > a tengerekben megjelennek a gerinces halak (páncélos őshal)
- > az oxigén tartalom eléri a mai 10%-át és O₃ lesz (szárazföldi élet)
- > ősharasztok, őszsurlók – a vízpartokon megjelennek a spórával szaporodó lágyszárú növények

Karbon
- > fás szárú növények (pikkely, pecsétfa) – SZÉNKÉPZŐDÉS
- > ősrovarok (70 cm szárnytávolságú szitakötők)
- > az őshalakból kétéltűek alakulnak ki

Perm
- > halak, kétéltűek, hüllők
- > Pangea létrejötte

c, Középidő (Mezozoikum)

Triász
Panthalassza – ősóceán; Thetys-öböl
a törésvonalak mentén megindul a Pangea feldarabolódása

Jura(legmozgalmasabb!)
az egységes Pangea ketté válik Laurázsiára és Gondvana II. –re
megkezdődik a hátságképződés, amely az Atlanti-óceán kialakulásához vezet
később a Gondvana II. is feldarabolódik: Dél-Amerika-Afrika, Ausztrália-Antarktisz, India
elindul az Andok fejlődése
kezd kialakulni a Pacifikus-hegységrendszer

Kréta
a Tethys üledékéből felgyűrődik az Eurázsiai-hegységrendszer

dinoszauruszok
a hüllőkből ősmadrak alakulnak ki, amelyek csőrében még fogak találhatóak, bőrük a hüllőkéhez hasonlítható, enyhe tollasodás jellemző
megjelennek az emlősök (apró cickányfélék)

Magyarországon
a jurában feketekőszén keletkezik a Mecsekben
a krétában bauxit keletkezik a Vértesben

d, Újidő 65 millió éve

a fajok 70%-a kihal- (meteor becsapódás, porfelhő, nincs napfény)
az emlősök fejlődése, állandó testhőmérséklet
Harmadidőszak (65-2,5 millió év)
Negyedidőszak (2,5 millió év)